A BHTCS azaz a Budai Hegyek Távoli Csúcsai éjszakai teljesítménytúra történései január 2-án

Schwarczy Gergő tollából...

18:20-kor indultunk Nagykovácsiból nagyjából 15 fővel. Vegyesen bringások, görkorisok, túrázók. Elsőként a "meglepetés-csúcsot" kerestük meg, a Kutya-szénást. Simán megtaláltuk, szerencsésen észrevettük a jelzőfényt a turistaútról. A fa mentes, nyílt terepen elviselhetetlen volt a szél és a hó, amelyik testrészed nem volt elfedve, azt pirosra ütötte...leginkább arcba kaptuk.

(Tanúhegyek nyomában 40)

Viszonylag nyugodtan telt tornatermi éjszaka után a Badacsonytomaji általános iskolában, pontban reggel 7-kor nekiindulok a megmérettetésnek. Kartonomon a rajtbélyegzővel az elsők között lépek ki az iskola kapuján és megcélzom a Bazalttemplomot, hiszen az itiner szerint mellette indul az út a Badacsony tetejére. Meg is van! A sárga jelzés kanyarog néhányat a házak között, aztán az út elvékonyodik és ösvényként folytatódik az erdőben, közben erősen emelkedni kezd. Ütemesen, jó tempóban haladok felfelé, gondolataimat arra irányítva, hogy addig kell jól haladni, amíg az elején van az ember és nem fáradt, mert ha később lassabban tudok haladni, legyen előnyöm, amiből leadhatok. Hamar elérem a Klastrom-kutat, majd rátérek a kék jelzésre, amely a csúcsra vezet.

Úgy döntöttem, hogy egy rövid esszével felvázolom a Piros 50B történéseit, hogy azok is ízelítőt kapjanak belőle, akik nem voltak ott! Csak úgy okulásként! :-) Pontban délben startoltunk a Dobogókőről gyönyörű napfényes őszi időben. Kettesben vágtunk neki Sherlockkal és mivel az első szakasz Pilisszentkeresztig folymatosan lejtett, így a tempót is igencsak felfokoztuk. Igen gyorsan meg is érkeztünk a faluba, és egy gyors térképnézés után már haladtunk is tovább a főutcán.

2009. október 3-4.

bigwhite tollából...

Nyögvenyelősen és igen lécrezgetősen, de sikerült összeszervezni, hogy „elvetemült” módon összevizezzük és összesározzuk magunkat az Aggteleki karszt mészkőjárataiban, és még örültünk is neki! :-)

2009. 09. 20-22.

Gyuri tollából...

Van úgy, hogy minden összejön...

Van úgy, hogy az embert hajtja valmi, vágy, a kiváncsiság, a kaland, vagy épp szerelmi bánatJ Nos nálam mind egyben volt, így nem volt más hátra mint előre de leginkább fel...