Művészetek Völgye 26 km teljesítménytúra beszámoló

A Túrára a Nagy Fehérrel, Gabival, és Viktorral indultunk, volt némi csúszás a rendszerben, mivel Gabit az előző napi tivornya és a másfél órás alvás miatt kissé hendikepől indult. :-) Sebaj,  Etyek után  hasítottunk rendesen,  a GPS időnként benyögte a „speed limit” kezdetű nótát, ami egyébként nem zavart volna, de mindig leállt tőle a zene :-) (természetesen a gyorshajtást mélységesen elítéljük, fent említett rendellenes műödése a GPS-nek a nem megefelelő konfigurálás következménye volt)

 

A rajtnál időben összegyűlt a csapat, összesen kilencen indultunk neki a 26 km-es távnak. Kellemes kiránduó idő, hétágra sütő nap kísért minket szinte végig az utunkon. Egy kis élelem vételezés a helyi COOP-ban, majd szépen elhagytuk túránk kiindulópontját Monostorapátit. Széles földúton haladtunk előre első ellenőrző állomás felé Taliándörögdre, ahol a kocsmában volt a pont. A „helyi erők” némi csodálkozással vették a sok csudabogarat, de kedvesen  elbeszélgettek velünk.

A Klastrom mellett elhaladva, kerültünk egyre közelebb a második ponthoz a Szputnyikhoz. Az űrtávközlési állomás kapcsán mindenkinek más-más történet jutott eszébe, így természetesen Eric Cartmen "közzétevő-bigwhite-által-erősen-cenzurázott" (fekete csík odaképzelendő) című története sem maradhatott ki. Mint látszik vidám hangulatban folytattuk utunkat a Dörögdi-medencében, a túra felén túljutva is kellemes időben haladtunk Vigánpetend felé a harmadik ponthoz. A pontnál némi táplálékot  vettünk magunkhoz, ki zsíros, ki lekváros ki pedig mogyrókrémes kenyér formájában. Szép lassan délután lett, és mintha a pihenés jelentősen rontotta volna hőérzetünket mindenki szorgalmasan húzogatta össze kabátja cippzárait. Így hát útraketünk és folytattuk utunkat a Király-Kő felé. Az útvonal végig szalaggal volt jelezve, bár a sűrű erdőben való eltévedéstől, és az oly jellemző vadállat támadástól itt nem kellet tartanunk. (itt jegyzem meg, a csatorna partján néhány igen agresszívan figyelő csirkét ugyan láttam, de megúsztuk a mészárlást :-) ) Aki e-sorok olvasása kapcsán azt hinné unalmas túra volt, téved. Gyönyörű tájak, kedves falvak, és a jó társaság miatt repült az idő. Kisvártatva elértük túránk legkeményebb részét a Király-Kő előtti meredek emlkedőt. Az ellenőrzőponton rövid fényképezkedés, majd irány tovább, hisz már nincs messze a cél és már mindenki szerette volna zsebében érezni a kitűzőt, gyomrában a meleg vacsorát, forró sört és hideg kávét vagy fordítva. A cél előtt mintegy három kilométerrel újabb emelkedőn kellett felmasírozni, ami után a Tanúhegyek csodás látványa fogadott bennünket. Innen már gyorsan célba értünk, ahol a szervezők nem kötekedtek a Gabi és általam elfelejtett igazolás miatt (Király-kőn nagyon jól elbeszélgettem a pont őrrel, csak épp nem pecsételtünk :-o ) így mindenki átvehette jól megérdemelt kitűzőjét.

Összegezve kellemes tavaszi kirándulásban volt részünk, köszönjük mindenkinek aki minket választott, de ne menjenek sehova, hamarosan visszajövünk :-)

Kiemelt partnerünk