Báró Eötvös Loránd, teljes nevén: Eötvös Loránd Ágoston (külföldön gyakran: Roland Eötvös), (Buda, Svábhegy, 1848. július 27. – Budapest, Józsefváros, 1919. április 8.[1]) magyar fizikus, akinek egyik legismertebb alkotása a nevét viselő torziós inga. Egyetemi tanár, vallás- és közoktatási miniszter. Azt általában mindenki tudja, hogy ki volt! De mi köze van egy túrázós honlaphoz?
Na, ezt figyeld! ;-)
Az a diák, aki a századforduló körül Eötvös Loránd egyetemi óráira bejárt - márpedig sokan jártak: mindenki kíváncsi volt arra, hogyan tanít egy báró - szinte biztos, hogy fogalma sem volt arról, a tudós báró él egy másik életet is. A hegyek szerelmese volt. Ő volt az az ember, akit Olaszországban rajongva üdvözöltek, Magyarországon pedig csak csendesen mosolygott, ha mint "alpinistát", faggatni próbáltak a mászás ostoba vágyáról, de leginkább az egészről nem is tudtak. A dolomitok meghódítójáról pedig turistautat, hegycsúcsot neveztek el Cortina és Schluderbach lakói. Sztereó fotói pedig csak nemrégiben kerültek elő. Mi meg azt hittük, "csak" egy báró.
Eötvös egyike volt azon nagy magyar triásznak, mely a hegymászás klasszikus korában a külföldiekkel teljesen egyenrangú volt, s akik hegymászó körökben ismertté tették a magyar nevet és mindörökké fémjelzik a magyar hegymászást.
Eötvös Loránd, Déchy Mór és Jordán Károly volt ez a három kiváló hegymászó. Érdekes, hogy mindhárom tudós, akadémikus, s az ifjúság barátja és nevelője volt. Jordán a Tátra, Déchy a Kaukázus, Eötvös pedig a Dolomitok nagy feltárója volt. Nevéhez főleg a Cadin csoport feltárása fűződik, de igen nagy szerepet játszott a Sexteni Dolomitokban is. Neve a Dolomitokban épp oly halhatatlan, mint Grohmann, Sandtner, Winkler és az Innerkoflerek neve. Halljuk csak, hogyan ír róla Adolf Stois a "Die Erschliesser der Berge" című tanulmányában:
"A Dolomitok keleti részében már a 70-es évek végén fellépett egy hegymászó, aki oly rendkívüli sikereket ért el, ami őt a legjobbakkal legalábbis egyenrangúvá tette. E nagy hegymászó neve: Eötvös Loránd. Ő azon szerencsések közé tartozott, akit a szerencse oly sikerek eléréséhez segített, melyek sok elõdjének kívánságlajstromán ott szerepeltek."
Hegymászó működéséről a rendkívül kevés adat miatt pontos mérleget alkotni nem lehet. De kutatásaim eddigi eredményei nemcsak nagy, hanem páratlanul gazdag életműre is engednek következtetni. Óvatos becsléseim szerint magashegyi túráinak száma legalább 500-ra tehető. Legkevesebb 110 önálló csúcsot mászott meg.
Eötvös már 18 éves korában 1866. augusztusában kéthónapos olasz-svájci túrára indult. Augusztus 26-án a Piz Languard 3266 m sziklapiramisát mássza meg. Szeptember 6-án a 2541 m Egisshorn a cél. A két hónapos túra fénypontja azonban Nyugat-Európa második legmagasabb csúcsának a 4638 m magas jégkolosszusnak, a Monte Rosának, a megmászása volt.
Első megmászásainak száma - ha a hágókat is beleszámítjuk - kb. 25-30 lehetett. Kb. ugyanennyi csúcsra mint második, harmadik vagy negyedik jutott fel. Ő maga mondta el egyszer, hogy a Croda da Lagot, a Zinnéket és a Sorapist 15-15 alkalommal mászta meg, a Monte Cristallot 19-szer. A Cadin csoportnak minden egyes csúcsát és hágóját megmászta. Ezen hegycsoportban és egyebütt is végzett hegymászó és feltáró érdemeinek elismeréséül a Cadin csoport második legmagasabb csúcsát Cima di Eötvösnek nevezték el, s a 2837 m-es csúcs ezt a nevet ma is büszkén viseli.
Lányai, Ilona és Rolanda elszántan, nagy sikerrel űzték maguk is apjuktól örökölt hegymászó szenvedélyüket.
(Forrás: Bucsek Henrik - Fizikai Szemle, 1969 / 8. sz.; Hegymászó Híradó, 1973 / 3. sz.)
A Cima di Eötvös(Eötvösspitze, Második legmagasabb vagy délnyugati Cadin-csúcs) 2837 m.
A csúcs, amely csak néhány méterrel alacsonyabb, mint a csoport legmagasabb pontja, melytõl a Nagy Csorba választja el, dél felé a Cadino di Maraja-ig leszakadó falával a csoport legnagyobb letörését formálja. Északnyugati és nyugati falai, melyek Nevaio és Forcella di Nevaio felé esnek, kevésbé magasak. Az Eötvös-csúcs azonban még ezen oldalak felõl szemlélve is egyenrangú termetet mutat a Cima Cadin di San Lucano csúccsal.
Ezt a csúcsot méltónak tartom arra, hogy a szép hegyek között az Eötvös nevet tartósan megõrizze, mivel névadója egy negyed évszázad óta kutatóként és felfedezõként tevékenykedik. E névhez kapcsolódik a Dolomitok leghíresebb csúcsainak - Cima Dodici, Cima Undici, Croda da Lago a Cadini csoport csúcsai - sokaságának elsõ megmászása is.
(Forrás: Ad. Witzenmann. 1902)
Az első magyarországi túra szervezet, a Magyar Turista Egyesület 1891. szeptember 29-i alakuló közgyűlésén elnökké választotta. Tehát a magyar turizmus kialakulásának legendás alakja is egyben!
Egyszer arra is el kell jutnunk! Ha más nem, lentről felnézni egy pillanatra... ODA A MAGASBA! :-)
